WebQuest

Ebben a bejegyzésemben a WebQuest-módszer előnyeiről és hátrányairól fogok írni, valamint egy általam készített WebQuest alapján teszek kísérletet arra, hogy megmutassam, hogyan alkalmazhatóak a webquestek a saját szaktárgyamon belül.

Kép forrása

A WebQuest-módszer

A WebQuest egy olyan új módszer, aminek alapjául az szolgál, hogy a tanulók a saját erőfeszítésükkel bővítsék ismereteiket. De ez nem pusztán az interneten való keresést jelenti, hanem a tanulók együttműködését is igényli. A módszer kifejlesztői Bernie Dodge és Tom March, a San Diego-i Egyetem tanárai voltak (1995).

A módszer előnyei, erősségei (nem rangsorolva):

• a számítógép és az internet (a tanulásban való) tudatos használatára tanít
• új tanulási kultúrát biztosít
• fejleszti az önálló tanulást, a kutatáshoz szükséges készségeket
• lehetőséget nyújt a csoportos munkára
• segítségével autentikus anyagokat felhasználva tanulhatnak
• sikerélményt nyújt
• fejleszti az önértékelést, a társak értékelését, a reflexiót
• tudásszintet növeli
• a tanulók maguk is alakítói a tanulási folyamatnak, részt vesznek a tanulási folyamat tervezésében, tehát aktív résztvevői a tanulási folyamatnak
• motivációt ad
• a források kiválasztása fejleszti a kritikus gondolkodást
• a tanulók szociális tanulását segíti (egymástól is tanulnak, s így fejlődik az empátiájuk, a toleranciájuk stb)
• kooperatív
• a felelősségvállalást is fejleszti
• egyesíti a projektmunka, a szociális tanulás és az IKT eszközök integrálásának előnyeit
• a tanuló megtanulja hogyan kell keresni az információkat, kiszűrni a fontosakat közülük, összefüggésbe hozni ezeket és egy ismerethálózatot felépíteni (az információ rendszerezése és feldolgozása)
• az információ nem "felejtődik" el, megmarad, az egész részeként, így újra felhasználható más kontextusban
• lehetővé teszi a differenciálást az oktatásban
• fejleszti a média kompetenciát

Hátrányai:

• időigényes: a tanári előkészítés és a tanulói megvalósítás is
• az időigényesség miatt veszélybe kerülhet a tanterv megvalósítása
• a pedagógusok nem rendelkeznek a program (és az IKT eszközök) készségszintű alkalmazásának képességével
• az elérhető webquestek csak idegen nyelven érhetők el
• hazánkban kevéssé ismert és elismert (nem mindenki ismeri el a tanulás segítésében való hasznosságát, inkább szórakoztatónak tartják)
• fenáll a „Schmetterlingseffekt” veszélye, azaz hogy a tanulók ugrálnak a témák között és a munkájuk felületessé válik, nem történik meg az ismeretek elsajátítása
• mint újdonság, ütközhet ellenszenvbe vagy tartózkodásba tanulói, tanári, vagy szülői részről is
• a tanulók elvesznek a részletekben, nem szelektálják, rendszerezik hatékonyan az információkat

Felhasznált forrás: 

http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2010/nyar/08.pdf

Szófelhő

A szófelhőt a Tagul programmal a biológia szakomhoz kapcsolódva készítettem el. Az érettségi követelményeket és a tantervet alapul véve igyekeztem összegyűjteni a genetika anyagrészhez tartozó fogalmakat. Genetikát 12. osztályban tanulnak a diákok, így nagyon jó ötletnek tartom, ha őket minél motiválóbb, újszerűbb módon próbáljuk megszólítani. A szófelhő alakjául egy emberpárt választottam, így utalva a genetika elsősorban humán megközelítésére, s egyben szemléltetve, hogy a tananyag milyen közelről, személyesen érinti őket. A fogalmak közül a fontosabbakat, gyűjtő/kulcsfogalmakat és a középszinten is követelményként megjelenőket emeltem ki nagyobb betűmérettel, valamint ismétléssel. Az emelt szintű fogalmakat kisebb betűvel, illetve kisebb gyakorisággal jelentettem meg.

A szófelhő előnyének tartom, hogy a fogalmak listaszerű felsorolása egy kreatív, megnyerő, motiváló külsőt kap, ami a listán túl is mutathat, hiszen információt hordoz, mind a felhő alakja, mind a szavak mérete, megjelenési gyakorisága. Az információ többleten kívül motiválóan is hat a diákokra a tananyag kevésbé tankönyvszerű megjelenítése.

Hátránya lehet, hogy sok szó kevésbé olvasható, vagy elveszti fontosságát a nagy "tömegben" illetve, hogy nem mutat rá a tananyag összefüggéseire.

Hogy hogyan hasznosítható?

Szerintem többféleképpen is. Először is új anyag bevezetésekor. Tökéletes az új fogalmak asszociatív megjelenítésére. Rögtön megmutatja, miről fog szólni a következő anyagrész és ezzel párhuzamosan az előzetes tudást is fel lehet mérni. (Ki mire emlékszik? Hallottátok már az alábbi fogalmakat? Meg tudnátok magyarázni őket? stb)

Természetesen összefoglaláskor, ismétléskor is nagyon hasznos. Összegyűjti, hogy miket tanultak, mi fog szerepelni a számonkérésben, mikre kell feltétlenül emlékeznie, egyben az anyag súlypontjait is megadják és kiemelik a lényegét.

-      

Véleményem szerint önálló munkára is nagyon alkalmas a szófelhő készítése. Akár a tanegység összegzéskor, akár szorgalmi feladatnak is kiadható. Ha a diák maga készíti el az ábrát, akkor neki kell döntenie arról, hogy mi a fontos ill. kevésbé fontos fogalom, milyen alakot vegyen fel a felhő stb. Így a tanulás egyéni jellemzőit, esetleges hiányosságait vagy nehézségeit megfigyelhetjük, valamint a megszerzett tudásról és az ahhoz kapcsolódó látásmódról is kapunk indirekt visszajelzéseket.

Elmetérkép

Az elmetérképet a MindMeister progamban Katona Rolanddal készítettem közösen, akivel a német szakon tanulok együtt. (Jelenleg még nem érhető el a blogja, így azt csak később tudom itt is megosztani.)A mindmap témájául egy, a német tanulásban nagyon is problémás és megkerülhetetlen területet, a névelők helyes használatát választottuk. Az elmetérkép nagyon jól használható a tananyag logikájának, struktúrájának szemléltetésére, megértésére (különösen komplex tananyagrészekre nézve). A német nyelv magyartól idegen nyelvtana, sokszor kaotikus szabályaival egy olyan terület, ahol az elmetérkép előnyei hasznosíthatók a nyelvtanításban. Jól szemléltet, világosan elkülönít egységeket, színekkel, képekkel, videó tartalmakkal is kiegészíthető az ábra, az "ágrajz".

Kép forrása

Előnye, a már fent említett világos struktúra és logikus tartalom. A komplex anyagrészek világos feldolgozása, ami kifejezetten hatékony összefoglaláskor, ismétléskor, de önálló tanuláskor is. Továbbá, hogy térbeli korlátai nincsenek ("nem telik be a lap, vagy a tábla"), könnyen kiegészíthető, bővíthető, folyamatosan szerkeszthető (nincs szükség "radírra" vagy "szivacsra" :) ). Hátránya talán annyi, hogy hosszabb időt vesz igénybe az elkészítése és nem minden típusú tanulónak jelenti a legmegfelelőbb tanulási segédeszközt. (Tehát, mindenkinek hasznos, de főleg a vizuális stílusú tanulóknak jelent óriási előnyt.) 

Kép forrása

Német órán könnyen használható a szókincs fejlesztésekor (brainstorming egy adott témában, vagy épp a szavak szócsaládokban történő tanulásakor), nyelvtani struktúrák tanítása-tanulásakor, az országismeret ismertetésének bármely (pl. földrajzi tulajdonságok) esetében.

A térkép elkészítésénél fontos volt, hogy tudjuk egyszerre szerkeszteni a produktumot, valamint ezzel párhuzamosan kommunikálni is. Nagyon sokat segített, hogy egymásnak tudtuk elmagyarázni a feladatot, a már megtapasztalt nehézségeket stb, így sokkal gyorsabban és hatékonyabban készítettük el a feladatot, mint külön-külön tettük volna. Továbbá érdekes volt megtapasztalni, hogy milyen logika szerint gondolkozik, hogy építi fel a hallgatótársam a saját elmetérképét.

(A fenti kép csak egy illusztráció, a linkre kattintva tekinthető meg az elmetérkép minden tartalmával.)

Idővonal

Az idővonalamat a német szakomhoz kapcsolódóan a Timetoast segítségével készítettem el. Témájául Németország XX.századi történelmét választottam, amihez sok adat, dátum, fogalom köthető.

Kép forrása

Hogyan hasznosítható az időszalag a tárgy tanítása során?

Az időszalag segítségével könnyen szemléltethető az események időbeli egymásutánisága, kronológiája. Így egyértelmű, hogy minden a német történelemmel kapcsolatos témában sikeresen alkalmazható ez az eszköz. A történelem pedig a "Landeskunde", azaz az országismeret témakörébe tartozik, ami ma fontos részét képezi a német nyelvtanításnak. Az  országismeret pedig a saját és az idegen kultúrák megismerésének és megértésének egyik fontos kulcsa. 

De nem elhanyagolható a történelem és az idegen nyelv közti kapcsolat erősítése, a tananyagok integrált oktatása sem.

Természetesen nem csak a történelmi események szemléltetésére, megtanulására alkalmas az időszalag. Valójában minden olyan esemény leírására szolgál, ami egy esemény láncszemének tekinthető.

Így például a nyelvi változatok, dialektusok kialakulása stb.

Az időszalag felhasználható tanárként és tanulóként is. Lehet funkciója a szemléltetés, vagy a tanulás komplex elemeinek minél logikusabb ábrázolása, elsajátítása. A tanulók kidolgozhatják egyénileg, de csoportosan is. A tanórán vagy otthoni munkaként.

A tanár és a tanulók kreativitásán múlik, hogy mi mindenre jó még egy idővonal. Akár az igeidők elsajátításakor nehézkes elő- és utóidejűség megértésére is használható. Vagy a múltidők különböző formáinak elkülönítésére. Esetleg ehhez kapvsolódóan egy történet elmesélésére, egy irodalmi szöveg tartalmának feldolgozására.

Akkor is alkalmazható, ha a tantárgy során projekt feladatokat végeznek. Az időszalag tökéletes lehet a tanulói csoportok tevékenységének leírására, azaz a projekt időbeosztásának lejegyzésére. Így a projekt végén, a produktumon kívül a tanulói tevékenységek időbeli egymásutánja is megmarad, ami segíti a projekt lezárásául szolgáló reflexió megalkotását.

Előnyei:

• kiváló szemléltető eszköz
• segítségével jól ábrázolható minden kronologikus, időben kiterjedt eseménysorozat vagy folyamat
• segíti a tanulást, a megértést
• az eseményekhez képek, videók, külső hivatkozások is csatolhatóak
• alkalmas az önálló tanulásra és támogatja azt
• egyénileg és csoportmunka keretében is elkészíthető
• csoportos elkészítésekor fejleszti a tanulók közötti kommunikációt 
• a tanulók egyéni sajátosságai, kreativitásuk szabad utat kapnak a feladat elvégzésekor
• alkalmas új témák bevezetésére, azok időbeli elhelyezésére
• alkalmas a témák összefogalalására, lezárására
• segíti a logikus gondolkozást, miszerint az egyes eseményeket egy folyamat részeként, egy nagyobb palettán elhelyezve szemlélteti 

Hátrányai:

• időigényes
• bizonyos, ingyenes idővonalak esetén a formai szerkesztések korlátozottak, így csökkenti a feladat kreativitásának mértékét

Digitális tananyag

Ebben a feladatban az volt a dolgunk, hogy kiválasszunk két digitális tananyagot, egyet amit szívesen alkalmaznánk és egyet,amit kevésbé, majd elemezzük őket. 

A három digitális tananyagtár az SDT, a zanza tv és a videotanár volt.  

Témának az emésztőrendszert választottam. Kicsit nehéz volt, mert a zanza tv-n nincsenek igazán biológiai tartalmak. (Bár voltak videók az egészséges táplálkozásról, amik így lazán kapcsolódnak a témához.)A videotanaárral az volt a gondom, hogy ott leginkább általános iskolai anyagok voltak fent.

A Sulinet tudásbázis honlapján azonban gyorsan találtam anyagokat.

Sulinet

A sulineten főleg szöveges anyagok találhatók, ami az önálló tanulást segíti, de az órán a tanár élőszóban mondja el ezeket, így közvetlenül az órán nem használható jól fel. Viszont ha van rá lehetőség az iskolában, hogy csoportos munkában adjuk ki, mondjuk az emésztőenzimek feldolgozását és van elég számítógép ehhez, akkor egy igen jó táblázatkészítéses feladatot lehetne belőle összehozni. Persze ha erre nincs lehetőség, akkor is jól lehet használni ezt az oldalt, mert vannak kis animált videók, például a perisztaltikus mozgásról, melyeket le lehet vetíteni az órán is. Ezen kívül vannak jó ábrák is, melyek szemléletesek és jól alkalmazhatóak.

Kép forrása

Az oldalt ajánlom mindenki figyelmébe, de egy kis fenntartással kell kezelni, illetve körültekintést igényel az alkalmazása, mert előfordulhatnak szakmai pontatlanságok az anyagban. Például az egyik videóban az epe szerepével kapcsolatban illetve a gyomorral kapcsolatos videók kevéssé szemléletesek és kicsit rövidek, pedig ha kicsit hosszabbak és jobb minőségűek lennének, nagyon jól be lehetne velük hozni az egészségnevelés témakörét az órára.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-8-evfolyam/az-emesztorendszer/a-taplalkozas

Videotanár

A tananyag keresése egyszerű volt, bár előre láthatóan én nem sokat fogom használni ezt az oldalt, mert középiskolában szeretnék tanítani és itt csak általános iskolai anyagok vannak, de még minden lehetséges. Bár örülnék neki, ha középiskolás anyagok is lennének biológiából. Egyébként a videó, amit megnéztem nem volt rossz, bár kicsit furcsa volt, hogy nagy részben a Sulineten található tananyagot mondta el a narrátor tanár, én lehet, hogy kicsit kibővítettem volna. Persze az is érdekes volt, hogy a tanárt végig látni lehetett a videó alatt. Önmagában szerintem ez a videó szintén a tanárok otthoni órára való felkészüléséhez ad nagy segítséget, illetve az esetlegesen az óráról hiányzó diákoknak is nagyon hasznos lehet. Személy szerint és az órán nem vetíteném le, mert ezt mind el tudom mondani élőszóban, de a videó jó összefoglaló.

Kép forrása

Az pedig külön jó benne, hogy utána tesztet lehet kitölteni a megtanult anyaggal kapcsolatban. A tesztet kifejezetten élveztem, és ha megvan a megfelelő technikai felszerelés, egy órán is el lehetne vele játszani. A feladatsor jól használható, bár volt, hogy beírtam a jó megoldást és nem fogadta el, mert más kifejezésre gondolt a program, ezen mondjuk, lehetne változtatni. Egy ilyen „hibára” figyelni kell és fel kell hívni a gyerekek figyelmét, főleg ha az oldalt otthoni tanulásra használják.

http://www.videotanar.hu/tananyagok/29/a-taplalkozasi-szervrendszer/

Zanza tv 

Kép forrása

Kifejezetten sajnálom, hogy nem találtam konkrétan biológiás anyagokat az oldalon, mert a videók a többi tantárgyban tetszenek és jó lenne, ha biológiából is lenne néhány ilyen film. Ettől függetlenül találtam egy talán a témába illő videót az egészséges életmódról. Ez tetszett és az órán is levetíthető lehet, megfelelő tanári magyarázattal. Pont megfelelő lehet egészségnevelésre, ami fontos feladata a biológiatanárnak.

http://zanza.tv/testneveles-es-sport/sportegeszsegtan/az-egeszseges-eletmod-alapelvei

Összességében elmondható, hogy sok hasznos digitális tananyag található az interneten, de fontos hogy kellő szakmai tudással és kritikus gondolkodással szemléljük ezeket. Sok kisebb hibát, pontatlanságot tartalmazhatnak, vagy csak kevésbé segítik a megértést. Az önálló tanulást azonban mindenképp segítik, valamint előnyük, hogy sokszor kapcsolódik hozzájuk ellenőrző kérdéseket tartalmazó tesztfeladatsor.

21. századi készségek

A XXI. századi készségek témakörében Korbéli Annával készítettem közösen infografikát. Forrásnak a „Partnerség a 21. századi készségekért” (Partnership for 21st Century Skills, Trilling és Fadel, 2012) keretrendszer kompetenciaterületeit alkalmaztuk.